Malom Karsztrendszer
A név eredete A helyi toponímiában a területet Dealul Morii (Malom-hegy) és Tăul Morii (Malom-tó) néven ismerték, amelyek a közösséget a múltban kiszolgáló vízimalom létezéséhez kapcsolódnak. Az ed…
Fișă Tehnică, Parametri Speologici și Informații de Acces
- Védett terület
- Natura 2000 ROSCI0042 Codru-Moma
- Malom-vizesbarlang
- 1750 m teljes hossz (853 m főjárat) — A-osztályú védett barlang
- Merezărie-víznyelőbarlang
- 538 m hossz, -64 m szintkülönbség
- Malom-szárazbarlang
- 45 m hossz, +6 m szintkülönbség
Cuprinsul Paginii (5 secțiuni)Deschide ▾
A név eredete
A helyi toponímiában a területet Dealul Morii (Malom-hegy) és Tăul Morii (Malom-tó) néven ismerték, amelyek a közösséget a múltban kiszolgáló vízimalom létezéséhez kapcsolódnak. Az eddig azonosított legrégebbi írásos említés egy 1746-os összeírásból származik, amely egyetlen vízimalom létezését rögzíti Menyházán.
Kőbe írt, víz által formált történet
Ön a Moara Uscată (Száraz-malom)-barlang előtt áll, amely a Menyháza (Moneasa), Kisróna (Rănușa) és Mikószalatna (Slatina de Criș) települések között elterülő helyi karsztkomplexum része. A barlangtani rezervátum a Codru-Moma (Béli-hegység) Natura 2000-es természetvédelmi területhez tartozik.
A hegytömb mészkövei (üledékes kőzetek) több mint 230 millió évvel ezelőtt, egy trópusi tenger fenekén keletkeztek. Az idők folyamán a tektonikus mozgások megrepesztették a kőzeteket, a víz pedig évmilliókon át oldotta és formálta a mészkövet, létrehozva a mai Malom-karsztrendszert alkotó barlangokat.
Malombarlang Menyháza – Képeslap az 1900-as évek elejéről
Egy részben feltárt földalatti labirintus
A Malom-karsztrendszer több barlangból áll, amelyeket az idők során aradi barlangászcsoportok (Liliacul, Aragonit és Speowest) kutatói tártak fel.
Peștera cu Apă de la Moară (Malom-völgyi-barlang) – 1750 m hosszúság. Ez a rendszer karsztforrása (reszurgenciája), ahol a föld alatti víz visszatér a felszínre. A barlang „A” védelmi osztályba tartozó, szigorúan védett természetvédelmi terület (kivételes értékű barlang). Ritka aragonitképződményeknek, fosszilis faunamaradványoknak (például a barlangi medve, az Ursus spelaeus csontjainak) ad otthont, valamint szigorúan védett denevérfajoknak nyújt menedéket.
Ponorul Peștera de la Merezărie (Tăul Bivolilor / Bivaly-tó víznyelője) – 538 m hosszúság. Ez az a pont, ahol a felszíni víz a föld alá jut.
Peștera Uscată de la Moară (Moara Uscată / Száraz-malom) – 45 m hosszúság. Ez egy fosszilis (aktív vízfolyás nélküli) barlangüreg, amely legvalószínűbben a rendszer egyik régi karsztforrása volt. Ön most pontosan ezen a helyen áll.
Aragonitkristályok – Malom-vizesbarlang. Fotó: Alin Szilvagyi – Speowest Arad Barlangkutató Egyesület
A hegyi turizmus úttörője
[Czárán Gyula](/czaran-gyula) az egyik legmeghatározóbb személyiség volt, aki hozzájárult az Erdélyi-szigethegység turizmusának fejlődéséhez. 1890 körül telepedett le Menyházán, és a hegyek, barlangok feltárását valóságos szenvedéllyé változtatta; éveket szentelt a környék természeti szépségeinek kutatására és népszerűsítésére.
A karsztjelenségek rajongójaként Czárán számos barlangot fedezett fel az Erdélyi-középhegységben. Nemcsak a kutatással foglalkozott, hanem a barlangok kiépítésével, látogathatóvá tételével és a nagyközönség számára történő bemutatásával is. Öröksége képezi a régió hegyi turizmusának és barlangkutatásának alapját.
Czárán Gyula 1847-1906
⚠️ FIGYELMEZTETÉS: Belépés a Malom-völgyi-barlang rezervátumba
A barlangban nehezen járható szűkületek, függőleges és technikai nehézségű szakaszok találhatók, valamint árvízveszély és a föld alatti eltévedés kockázata is fennáll.
A belépés kizárólag a szükséges engedélyek és jóváhagyások birtokában megengedett, kizárólag kutatási, feltárási, dokumentációs vagy szakképzett barlangturizmus céljából, a biztonsági előírások és a szpeleológiai örökségvédelmi szabályok szigorú betartása mellett.
