Denevér-barlang.
Történet és elnevezés A barlang első említései Czárán Gyula nevéhez fűződnek, akinek a nevéhez a barlang felfedezése és feltárása is köthető. Akkoriban a barlangot „Citramontán Barlang” néven ismer…
Fișă Tehnică, Parametri Speologici și Informații de Acces
- Alternatív nevek
- Denevér-barlang / Citramontán-barlang / Hoanca Coului-barlang
- Nemzeti Régészeti Nyilvántartás (RAN)
- 11487.01
- Megközelítés
- Kék sáv jelzés — 1,3 km (~1 óra, alacsony–közepes nehézség)
- Feltárt hossz
- 103 m (Halasi Gábor, 1974) / ~150 m (Speowest Arad Egyesület, 2011)
Cuprinsul Paginii (5 secțiuni)Deschide ▾
Történet és elnevezés
A barlang első említései Czárán Gyula nevéhez fűződnek, akinek a nevéhez a barlang felfedezése és feltárása is köthető. Akkoriban a barlangot „Citramontán Barlang” néven ismerték.
Később a barlang „Hoanca Coului” vagy „Cohului” néven is szerepelt a leírásokban. A „hoancă” szót a helyiek a barlangokra használják, míg a „Coului/Cohului” az egykori vaskohóra utal (a magyar kohó szóból), amely egykor a domb lábánál működött.
Napjainkban a barlangot Denevér-barlangként (Peștera Liliecilor) ismerik, és a Román Országos Régészeti Tárban (RAN) a 11487.01-es számon tartják nyilván „Complexul de peșteri de la Moneasa – Hoanca Coului” (Menyházi barlangkomplexum – Hoanca Coului) néven, mint paleolitikumi és neolitikumi leletekkel rendelkező barlanglakást.
Menyháza. Citramontán Barlang (Denevér-barlang) – képeslap az 1900-as évek elejéről
A hegyi turizmus úttörője
Czárán Gyula döntő szerepet játszott a Menyháza (Moneasa) környéki természeti szépségek felfedezésében és népszerűsítésében. A természet és a vadonok feltárása iránti szenvedélye révén a hazai hegyi turizmus és a barlangkutatás igazi úttörőjévé vált.
Nagyban hozzájárult a Menyháza gyógyfürdő környéki gyalogösvény- és turistaút-hálózat kiépítéséhez, megkönnyítve a hozzáférést a különleges természeti és történelmi látnivalókhoz, köztük a Denevér-barlanghoz és a Déznai várhoz.
Öröksége ma is él azokban a túraútvonalakban és látványosságokban, amelyek a látogatókat a Kodru-Moma (Béli-hegység) szépségeinek felfedezésére invitálják.
Czárán Gyula (1847–1906)
Barlangászati kutatások
Az aradi barlangkutatás fejlődésével a barlangot a speológusok több generációja is vizsgálta.
Az első térképet 1974-ben Halasi Gábor (C.S.A. Liliacul Arad / Aradi „Liliacul” Amatőr Barlangász Kör) készítette el, amely 103 méteres hosszúságot/kiterjedést mutatott. A térkép 1978-ban jelent meg az Aragonit – az aradi kör bülletenjének 1. számában.
2011-ben a barlangot az A.S. Speowest Arad tagjai újra feltérképezték, az eredményeket (150 m) pedig az Arad megyei barlangok rendszertani katalógusában (Catalogul sistematic al peșterilor din județul Arad) publikálták.
Régészeti és paleontológiai kutatások
A régészeti feltárásokat dr. Papp Károly geológus kezdte meg 1904-ben, majd Dömötör László aradi professzor (1910), Roska Márton régész (1925) és Vasile Boroneanț (1965) folytatta. A kutatások prehisztorikus emberi jelenlétre utaló nyomokat (kőeszközöket, rézkori maradványokat és bronzkori kerámiákat), valamint fosszilis fauna-maradványokat, köztük barlangi medve (Ursus spelaeus) csontokat tártak fel.
Egy jelentős pillanat 1987-ben következett be, amikor aradi diákok egy csoportja egy addig ismeretlen galériát fedezett fel. Az aradi „Aragonit” Földalatti Kutatócsoport speológusai az Arad Megyei Múzeummal együttműködve hét részleges barlangimedve-csontvázat mentettek ki, amelyek ma a múzeum gyűjteményét gazdagítják.
Ursus spelaeus
Körülbelül 1,6 millió évvel ezelőtt jelent meg, és mintegy 22 000 éve tűnt el. A barlangi medve – és a korszak más tipikus fajainak – kihalása a klímaváltozással és a modern ember megjelenésével hozható összefüggésbe.
Nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum). Fotó: Sebastian Sbîrcea – A.S. Speowest Arad
